A Főgimnázium története

Nagyszalonta képviselőtestülete 1903. december 2-án döntött az állami főgimnázium indítása, pontosabban a már 200 éve működő algimnázium állami főgimnáziummá fejlesztése mellett. A 49 városatyából 37 szavazott igennel. Ők a műveltség és szellemi fejlődés előmozdítása mellett a polgári fejlődés, a helység anyagi mozgékonyságának fokozását is remélték ettől a lépéstől. A szalontai ügyet 46 község hasonló értelmű kérése támogatta. Bihar megye 1904. március 16-án tartott tavaszi közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta a szalontai döntést.“Bihar megye kérését, amelyben mindössze két főgimnázium működik, az is felekezeti, pedig félmillió lakosa van, s rengeteg adót fizet, nem tagadhatja meg a kormány.”- írta a Szalontai Lapok 1904. március 20-i számában dr. Móczár József tanár, utalva arra a küldöttségre, mely Biharból személyesen vitte az ügyet a kormány elé.

Bihar megye első állami főgimnáziuma 1907 őszén indult. Az intézmény épülete csak két évvel később készül el. Tervezője a szalontai származású műépítész, Székely László.

A főgimnázium történetének következő jelentős állomása: 1919, illetve 1922, ettől kezdve az intézmény folyamatosan kétnyelvű. Ugyancsak 1919 után merül fel az állami elemi iskolai képzés beindítása, mely kezdetben, osztálytermek hiányában, részben a főgimnáziumépületében működött. Az intézmény sorsa 1931-ben mélypontra került: felmerült a felszámolás veszélye. 1932-ben, a közben II. Károly királyról elnevezett intézményt, algimnáziummá fokozták vissza. Így működött 1937-ig, amikor újraindították a felső tagozatot. Egy év múlva, 1938-ban újabb kísérlet következett: mezőgazdasági profillal próbálkoztak, de nem nagy sikerrel.

1941-ig, amikor a gyakran változó sorsú iskola újból királyi állami minősítést kapott, és először vette fel Arany János nevét. A háború végétől három tanéven át vegyes középiskola áll a szalontai diákok részére. Az 1948-as tanügyi reform következményeként 1955-ig szünetelt az elméleti középiskolai oktatás, a szalontai középiskolát ugyanis mezőgazdasági szakközépnek minősítették vissza. 1955-től újból elméleti líceumként működött, gyakran változó néven. 1978- tól újból szak-középiskola, ezúttal ipari profillal. 1996-ban I-XII. osztályos Elméleti Líceummá alakult, majd 2007-ben visszakapta főgimnáziumi rangját és Arany János nevét.

Dr. Ile Erzsébet tanárnő